Így használja a klímát fűtésre

A klíma beállításai és üzemeltetése némileg különbözik a szerint, hogy milyen üzemmódban szeretnénk használni. A beállítások módosítása, egyaránt hatással van a komfortérzetünkre és a klíma fogyasztására. Sajnos az a beállítás ami a komfortnak kedvez, az a hatásfokon ronthat.

A több szintes családi házak és az egy-két klímával kifűtött kis lakások klímáinak beállítása nagyban eltérhet, ahogy az egyedülállók és a családok fűtési igényei is eltérnek. Mivel személyenként és lakásonként változnak az igények, nincs olyan beállítás ami mindenkinek megfelel, viszont vannak olyan evidenciák, amiket mindenhol érdemes figyelembe venni.

Szakaszos vagy folyamatos üzemeltetés?

Ahogy a radiátoros fűtésnél, úgy a klímánál is választhatunk folyamatos állandó hőmérséklet, a folyamatos, de változó hőmérséklet és a szakaszos üzemeltetés között, illetve ezeket kombinálhatjuk, a külső hőmérséklet függvényében. A gazdaságos és a komfortos üzemeltetés arany középútja a rugalmasan kezelt, folyamatos, de változó hőmérsékletű üzemeltetés.

A család ritmusához igazított fűtés, nappal és éjszaka, hétköznap és hétvégén változó igényeket támaszt. Sajnos egy ilyen rugalmas heti programot nem tud követni a klímák távirányítójának az időzítője, ami jobb esetben is csak a napi egyszeri ki és bekapcsolásra programozható, minden nap ugyan abban az időben és a kikapcsolás előtti, legutolsó beállított értékek szerint.
A Wi-Fi-vel rendelkező klímák esetében ez kicsit egyszerűbb lehet.

A leggyakrabban feltett kérdést, hogy valaki folyamatos üzemeltesse a klímát, vagy a ki/be kapcsolgassa, nagyban befolyásolja az épület hőtartó képessége, illetve a házon kívül töltött idő és az otthon töltött idő aránya.

Több szintes lakások fűtése

A meleg levegő felfelé száll, ezért azokban a több szintes lakásokban, ahol a nagyobb gyerekek még nem zárják magukra a szobájuk ajtaját, átmeneti időszakban, elég csak a földszinti klímákat járatni. Ezt a módszert azért tartom komfortosnak, mert a jellemzően emeleti hálószobákban csak a nagy hidegek beálltával kell elviselni a klíma működését, az átmeneti időben a földszinti klímák is ki tudják fűteni az emeleti helységeket.

A ventilátor beállítás

Minél nagyobb fordulaton üzemel a klíma ventilátora, annál jobb lesz a hatásfoka, illetve annál jobb lesz a hőeloszlás a lakásban. A magas ventilátorsebesség hátránya, hogy nem csak hangos, de kényelmetlen is, mert a meleg levegő is kellemetlen hideg huzatnak érződik ha mozog.

A fűtési ciklusok között, tehát, miután a klíma elérte a beállított hőfokot, leáll a kompresszor, leáll a fűtés, vízszintesbe áll a légterelő lapát és a beltéri egység ventilátora márkától és típustól függően vagy megáll, vagy többnyire nagyon alacsony fordulatszámon tovább forog. Ez az alapjáraton forgás bizonyos klímáknál észrevétlen marad, bizonyos klímáknál pedig zavaró hideg huzatot generál.

Ventilátor fokozatok:

• Quiet azaz csendes fokozat
• 3-6 db különböző erősségű fokozat
• Automata fokozat
• Turbó, jet, vagy power full fokozat

Nem minden klíma rendelkezik az összes felsorolt beállítási lehetőséggel, de AUTO ventilátor beállítás minden klímán van. Nem összekeverendő az AUTO üzemmóddal, mely a hűtés és fűtés módok között képes automatikusan váltani.
AUTO ventilátor fokozatban, a klíma a szerint szabályozza a ventilátor erősségét, hogy mekkora a különbség a helység hőmérséklete és a beállított hőmérsékleti érték között. Ha nagy a különbség és sokat kell dolgoznia, akkor erősebben fúj és ahogy közelít a cél felé, úgy szabályozza vissza a ventilátor erejét.

A quiet ventilátor fokozat nagyon kényelmes, alig hallani a klímát, viszont a kifújt gyenge légáram nem fog eljutni a padló közelébe, ezért fent a mennyezet alatt, jóval melegebb lesz a levegő, mint lent a padló közelében. Ha nem tartózkodik a helységben, ne hagyja csendes módban a ventilátort.

Hőmérséklet beállítás

A hőmérséklet álltalában 16 és 30 °C között állítható, illetve néhány típuson elérhető a 8 és 12 °C temperálás.

Egyes klímák hiszterézise, tehát a programozott tűréshatár, ami automatikusan ki-be kapcsolgatja a klímát, akár 3-4 °C hőmérséklet ingadozást is eredményezhet. Ez a tulajdonság, típus függő adottság.
Előfordulhat az is, hogy a klíma jól működik, de az általa érzékelt hőmérséklet és a valós hőmérséklet között állandó eltérés van. Például, ha 22°C-t szeretne, akkor 25°-ra kell állítani és zavarja ez az állandó 3° eltérés. Ebben az esetben, a távirányítón keresztül lehet a hőmérséklet kompenzációt beállítani.

I Feel

Alap esetben a klíma, a beltéri egységben elhelyezett hőmérő alapján érzékeli a szoba levegőjének hőmérsékletét. A nem miden klímánál elérhető I Feel funkció, a távirányítóba épített hőmérőt aktivizálja. Az I Feel funkció bekapcsolásával, a távirányító által érzékelt hőmérséklet alapján működik a klíma vezérlése. Míg a beltéri egység helyhez kötött, a távirányítót akár hová rakhatja, azonban csak akkor működik ez a funkció, ha a beltéri egység látja a távirányító automatikusan küldött jeleit. Ha elmozdul a távirányító és megszakad a kapcsolat, akkor a klíma megakad az utolsó parancsnál és vagy a végtelenségig fog fűteni, vagy el sem indul a fűtés.

A légterelők beállítása

Konvekciós fűtéseknél, mint például a radiátoros fűtés, a meleg lentről száll felfelé ezért kiegyenlítettebb a szoba hőeloszlása. A helységben kialakuló észrevétlen áramlás hatására a szoba másik felére is jut a melegből és a padló közelében sem lesz hideg.
A klímánál ez másképp működik.

Minél lejjebb tudja fújni a klíma a meleg levegőt annál kisebb lesz a hőmérséklet különbség boka és fej magasság között. Ehhez két dolog szükséges. A megfelelően erős ventilátor fordulat és a lefelé irányított légterelő lapát. A fűtés beindulásakor, az a gyári alapbeállítás, hogy a légterelő lapát lefelé mutat. Nyáron sokan használják a légterelő lapátot legyező módban (SWING) amikor le-föl mozog a légterelő, a fűtés esetében ez nem szerencsés.

A lakás hőszigetelésének leggyengébb pontjai a nyílászárók. Egy ablaknak, átlagosan négyszer rosszabb a hőátadási tényezője, mint a falnak, ezért a klíma üzemeltetésénél figyelembe kell venni, hogy az ablaküveget ne érje a mozgó levegő, ami felgyorsítja a hőcserét. Az oldalsó légterelőket állítsa úgy, hogy lehetőleg ne az ablakokra irányuljon a kifúvás.
A csipkefüggöny is hatásosan megfogja a klíma fuvallatát, de egy vastag sötétítő függöny még egy padlófűtéses ház rezsijét is képes jó irányban befolyásolni.

Hány fokig használhatja a klímát fűtésre?

Minél hidegebb és párásabb a kinti levegő, a klímák annál jobban veszítenek a teljesítményükből, illetve a hatásfokukból. A fagypont körüli esős, ködös időjárásban gyorsabban jegesedik a kültéri egység hőcserélője, ez legalább annyira megnöveli a fogyasztást, mint a -10° körüli száraz hideg.

A klímák közötti különbséget nem a márka, hanem a modell határozza meg. Erre jó példa a lenti grafikon. A csak hűtésre tervezett, a téliesített és a fűtésre optimalizált klímák között rendkívül nagy különbségek vannak, ezért érdemes megnézni a klíma specifikációjában a legalacsonyabb működési hőmérsékletet és, ha meg van adva, akkor a klíma teljesítmény görbéjét. A 2-3 évnél nem régebbi, R32 hűtőközeggel töltött klímák esetében ez -15 és -30°C között van. A legalacsonyabb működési hőmérséklet azt jelenti, hogy ez alatt a klíma letilt, vagy kockáztatja, hogy tönkre megy.

A fenti grafikonon két azonos márkájú de különböző modell teljesítményének változását láthatjuk a külső hőmérséklet befolyására.

Az igaz, hogy elég ritkán van -15°C vagy ennél hidegebb, viszont egy egyszerűbb 3,5kW-os klíma, fagypont alatt már csak alig 3kW teljesítményt képes leadni. Zordabb időben, az épület megnövekedett hőigényét nem fogja tudni kiszolgálni, ezért folyamatosan erőlködni fog és egyre hangosabb lesz. Minden klímának van egy, a fentihez hasonló teljesítménygörbéje, ami az olcsóbb modelleknél a kék, a fűtésre optimalizált klímáknál a piros vonalhoz hasonlít. Erről a teljesítmény görbéről lehet leolvasni, hogy adott hőfokon a klíma, a névleges teljesítményének hány százalékát tudja leadni.
90% alatt a klíma már érezhetően kényelmetlenné válik a szinte folyamatos üzem miatt.

Ha hosszabb ideig nem fűt a klímával, akkor áramtalanítsa

Az 5 évnél fiatalabb klímákban jellemző a karter fűtés, ami azt biztosítja, hogy hidegben ne dermedjen meg a kompresszorban lévő olaj és így zökkenőmentesen induljon a kompresszor.
A karterfűtés kikapcsolt állapotban is működik és fagypont közelében kapcsol be, ezért abban az esetben, ha huzamosabb ideig, tehát hónapokig nem használja a klímát, akkor érdemes áramtalanítani a készüléket.
Napi szinten nincs jelentősége és nem is jó áramtalanítani, mert a karterfűtésnek pont az a lényege, hogy ne dermedt olajjal induljon a kompresszor.

Karbantartás

Fűtési szezonban a klímát fertőtleníteni felesleges, mert ilyenkor a beltéri egység száraz és meleg. A gombák és baktériumok pár óra fűtés után maguktól is elpusztulnak, így a belefújt klímatisztító spray inkább árt mint használna.

A kompakt szűrők mosásának gyakorisága a lakás és azon belül a helységek levegőjének minőségétől függ. Általában 2-4 hét között változik. A konyhai klíma szűrője zsíros, a szobai poros és abban a helységben ahol a ruhákat teregetik ott szöszös lesz. Ennek megfelelően kell kezelni.

A szűrők tisztítása azért fontos, mert a szennyezett szűrő lefolytja a ventilátor erejét. Ha a beltéri egység nem tudja rendesen kifújni a levegőt, akkor a kifújt meleg levegőt fogja vissza szívni, ezért tévesen azt érzékeli, hogy a lakásban már elég meleg van és idő előtt kikapcsol.

A kompakt szűrők tisztítását bárki elvégezheti, de egy alapos klímatisztítás öszetettebb és komolyabb szakértelmet igényel, ezért ezt bízza szakemberre.

Rendelje meg klímája vizes, vegyszeres mosását: